Iskolázás
Azt hiszem az egyik legfontosabb aspektusa a pit bullozásnak az iskolázás, a jó kutya megfelelő iskolázása. (persze a jó kutya megvásárlásán kívül). Meg sem tudnám számolni, hány jó kutyát tettek tönkre gazdái azáltal, hogy nem megfelelően iskolázták őket.
A legnagyobb probléma, amit megfigyeltem, az a „most azonnal” mentalitás. Az ilyen hozzáállással rendelkező dogman-ek azonnal akarják tesztelni kutyájukat, így hosszú megpróbáltatásoknak teszik ki jelöltjüket, aligha többért, mint saját szórakozásukért. Biztosan, mi mind szórakoztatónak találjuk ezeket a kutyákat, de fejben kell tartanunk, hogy ez komoly üzlet/dolog is, szóval ennek megfelelően kellene kezelni. Úgy kell tekintened minden iskolázó rollra, mint egy adott leckére: minden leckének kell, legyen határozott oka, célja. Minden iskolázós rollt jól meg kell tervezni előre, és az éppen megfelelő ellenfelet választani, akármennyi idő is szükséges az ilyet megszerezni; mindez azért fontos, hogy az előzetes terveket segítsen beteljesíteni. [Gyakorlatilag a megfelelő kutya kell a megfelelő tananyag elsajátításához, begyakorlásához – bad mofo]
A kutyád feladata, hogy jó és game legyen; de a te feladatod pedig az, hogy megfelelően menedzseld. Ennek megfelelően, nem pusztán beteszed a kutyád a legkisebb indokra, pl. ha valaki azt mondja, hogy az övé jobb a tiednél. Minden iskolázós feladatnak kell lennie konkrét okának, és annak az oknak mindig a kutya fejlesztésének érdekében kell állnia.
Ez különösen igaz fiatal állatoknál. Túl sok alkalommal tesznek a dogman-ek fiatal kutyát az első leckébe bármilyen elképzelés nélkül. Fogalmuk sincs, milyen ellenféllel szemben is indítják bulldogjukat. Mindig egy valamivel kisebb kutya ellen kellene elkezdeni indítani, amiről tudod, hogy puha szája van. Az oka egyszerű: nem akarod, hogy elbátortalanodjon a fiatal kutya attól, hogy túl sokat kapna első alkalommal – a kezdő fiatal kutyád azzal kellene jutalmaznod, hogy képes legyen dominálni élete első ellenfele felett. Minderre képtelen lenne, ha első alkalommal egy igazi csonttörővel engednéd és még 10 fonttal nehezebb is lenne. Ne felejtsd el, hogy az iskolázás során mindig pozitív megerősítést akarsz adni a kutyádnak, nem pedig negatívat.
Még mindig fogsz találni úgynevezett dogman-t, akik beteszik kutyájukat az első kutya ellen, ami szembe jön, akár a kutya hasznára van, akár nem. Mint említettem, nekik látniuk kell valamit „most azonnal”, így ahelyett, hogy kiválasztanák a megfelelő ellenfelet, amivel iskolázni lehetne, inkább válogatás nélkül belemennek egy jelentősen nagyobb kutyába, ahelyett, hogy a nevelés szempontjából a legjobbat választanák. Hogy még rosszabbá tegyék az egészet, hogy még jobban elrontsák, hagyják a rollt addig a pontig folyni, míg kutyájuk nemcsak egyszerűen el lesz páholva, de engedik, hogy teljesen kimerüljön, kifáradjon. A kifogások/mentségek mindig ugyanazok: „Nos, nem találtam a kutyám méretének megfelelő partnert!” vagy „Vártam, hogy a kutyám elkezdjen vezetni/dominálni a próbán, hogy majd akkor kivehessem” vagy pedig, és ez a legjobb: „Ha a kutyám igazán jó, tudja kezelni”. A gazda feladata, hogy igazi dogman legyen, amennyire lehet, a kutya feladata, hogy igazi kutya legyen. Betenni egy kutyát egy akármilyen tapasztalt, idős kutya ellen, a pokolba, vagy hagyni, hogy az iskolázós lecke hosszúra húzódjon minden alkalommal, az nem igazi dogman-ség. Ez igazi „most rögtön”-emberség.
Néhány dogman érti ezt jól, csak éppen áldozatául esnek a türelmetlenségüknek vagy az önbizalmuk hiányának, mikor nem mondanak nemet egy-egy rossz helyzetben. Az egyik gyakori probléma ebben a tekintetben, megmondani a partnernek vagy rivális kennelnek, hogy egy fiatal ígéretet egy adott, konkrét súlyban akarsz iskolázni – de mikor ott vagy, az ellenfél kutyája nagyobbnak néz ki, mint amit állít róla. MINDIG RAGASZKODJ A MÉRLEGELÉSHEZ, MIELŐTT BETENNÉTEK ŐKET EGYMÁS ELLEN. Ha az ellenfél gazda megtagadja a mérlegelést, esélyes, hogy azért teszi, mert tudja, az övé nagyobb, mint a tied. Ha bármikor ez történik veled, emlékezz, nem szükséges betenni a kutyát „most azonnal”. Ehelyett tedd be a kutyát a szállítóketrecébe és induljatok haza. Következő alkalommal a partnered sokkal komolyabban fog venni, mikor azt mondod neki, hogy iskolázni akarod a kutyád egy „X” súlycsoportban. Ha ezek a dolgok túl sokszor történnek meg veled, keress magadnak megbízhatóbb roll partnereket.
Ha a roll partnered ilyen szöveggel jönne, hogy „Ha kutyád igazi bulldog lenne…” [akkor betennéd akármi ellen – bad mofo], mondd nekik, ha a ti kutyátok igazi lenne, nem kellene kisebb kutyákat választanotok. Ha tiszteletre méltó partnered van és a kutyák azonos súlyban vannak, ennek ellenére a próba során a legrosszabbak történnek a kutyáddal, vedd ki, mielőtt elfárad. Máskülönben egy előre nem tervezett game-teszt lesz belőle, pedig nem szükséges még „most azonnal” megtudnod, hogy a kutyád rendelkezik-e már mindazzal, amit ez megkövetel. Emlékezz, most iskolázod a kutyát, nem pedig teszteled és nem akarod még, hogy bármilyen negatív élmény, tapasztalat érje azzal kapcsolatban amit csinál.
Valójában a game teszttől eltérően az iskolázás leckéinek nem kell, hogy tovább tartsanak 15 percnél, legtöbbször 5-10 perc között kell lennie. Majd 10 év tapasztalata alapján és különböző iskolázási módszerek kipróbálása után, meg vagyok győződve, hogy a megismételt/ismétlődő kimerülés a legrosszabb, legártóbb dolog a kutya elkötelezettségének. Sokkal jobb egy kutyát gyakrabban próbálni, különféle stílusú ellenfelekkel, rövid időtartamokban. Miért? A kutyák egyszerű asszociációkat formálnak gondolkodásuk során. Legtöbbünk hallott már a híres pszichológusról, Pavlovról, akinek a leghíresebb kísérlete során minden alkalommal megszólalt egy csengő, mikor a kísérletben résztvevő kutyát megetette. Hamarosan ez a kutya nyálazni kezdett minden alkalommal, mikor meghallotta azt a csengőt, függetlenül attól, hogy valójában volt-e előtte étel vagy sem. Nos, valóban akarod, hogy a kutyád egy hasonló asszociációt formáljon valami kellemetlen élmény (minden alkalommal rettenetes fáradtság) és a között, amit szeretnie kellene (pitben lenni)?
Gondolkozzunk el mélyen a gameness-ről és utána gondolkodjunk a kimerültségről. A gameness definíciója: a győzelem lelkes akarása. Ezzel szemben a súlyos kimerülés egyáltalán nem „fun” dolog és akár életveszélyes is lehet (különösen, ha sérülésekkel társul). Mikor iskolázol, emlékezz, amellett, hogy fejleszted képességeit, megpróbálod fejleszteni lelkesedését is – és ha a kimerülés szélére teszed a kutyád a leckéi során, már a tanulófázisban, akkor meghiúsítod a szándékod, célod. Nincs semmi élvezhető abban, hogy halálosan elfáradsz. Gondolkodj ezen. Segítségül, ennek a nézőpontnak az illusztrálására: a bokszolók sem sparringolnak 15 menetet minden alkalommal, mikor ringbeszállnak gyakorolni. Ehelyett általában inkább mennek 3 menetet és utána csinálnak más gyakorlatokat. Senki sem akarna bokszoló lenni, ha szükséges lenne a pokol 12-15 menetét menni, formán kívül [nem feledzve - bad mofo], minden átkozott alkalommal, mikor felkötöd a pár kesztyűt - ugyanígy a kutyád sem akar majd teljesíteni a ringben, ha mindig úgy végződik, hogy a nyelvébe botlik és a szart is kiverik belőle minden alkalommal, mikor ringet lát. Használd a fejed. Ezért nem teszed be a kutyád egy keményen harapó ellen sem, míg meg nem szerzi a védekezés tudását és az önbizalmat, magabiztosságot. SOK DOGMAN ALAPVETŐEN EZT ROMBOLJA SZÉT, MIKOR EGY GYENGE GAME TESZTET AD KUTYÁJÁNAK, MIKÖZBEN ISKOLÁZZA AZT, azzal, hogy engedi menni 20-30 perces időtartamokban. Az iskolázás fázisában nem szabad elkedvtelenítened a kutyád túl sok megpróbáltatással.
Tehát mindössze két okból iskolázod a kutyád:
- FEJLESZD STÍLUSÁT
- FEJLESZD MAGABIZTOSSÁGÁT, ÖNBIZALMÁT.
Game teszt
Álláspontom szerint a game teszt nagyon fontos része a gamedogok tenyésztésének és meccselésének. Azt gondolom, a game teszt célját sok dogman félreérti. Szintén azt gondolom, hogy sok szegényes tanács íródott a game tesztelésről. A történetek, amiket a kutyások mondanak arról, hogyan, mi módon tesztelik a kutyáikat, gyakran túlzások vagy hazugságok. Arról fogok írni, miért hiszem azt, hogy a kutyákat tesztelni kell és hogyan tesztelem őket. Ha nem értesz egyet azzal, ami mondani valóm van a dologról, nyugodtan ugord át ezt a cikket, vagy írj egy sajátot a témáról. A saját véleményemet írom le az igazságról, akár boldoggá teszi az olvasót, akár alkalmazkodik a népszerű hiedelmekhez, akár nem. Nem igazán érdekel, ha néhány olvasó nem ért velem egyet, akár igen, de ha a tanácsom hasznos és segítségére van valakinek, akkor boldog leszek ezért. Az álláspontomat 20 év kutyás tapasztalata alapján alakítottam ki, 60 kutyából álló yardot vezetve. Nem fogom megváltoztatni véleményemet miattad és nem számítok arra, hogy a tapasztalt dogman-ek változtatnának álláspontjukon miattam. Ez a cikk azok számára íródott, akik még mindig a tanulás fázisában vannak és olvasni akarnak egy olyan véleményt, ami különböző attól, amit eleddig olvastak.
Mi a game teszt?
Egy kemény próba a kutyád számára, így írnám le a tesztet. Gyakran, de nem mindig 30 perces vagy hosszabb. Egy próba, ami során a kutyád elfárad, sérülést kap, „bántják” és a harc legrosszabb részét kapja. Ez a teszt azt fogja elmondani neked, hogy mit fog tenni kutyád, ha fáradt és az ellenfél irányítja, dominálja. Meg van benne a gameness, hogy folyamatosan legyőzni próbálja az erősebb kutyát, ha fáradt is és a küzdelem során alárendelt helyzetben, alul van szinte végig a próba során? Hogy viselkedik a sarokban? Hogy scratch-el egy kutyába, amelyik a legjobbat/legjobbját követeli tőle? A game teszt válaszolni fog mind ezekre a kérdésekre és szintén elmondja, milyen a kutyád állóképessége és milyenek küzdő képességei. Egy game tesztnek sosem szabadna ellentétes neműek között történnie. Hogy biztos legyen, hogy kutyád a legtöbbet kapja a rollból, az ellenfélnek néhány fonttal nehezebbnek kell lennie, de ne vidd túlzásba ezt!
Miért game teszteljünk egy kutyát?
Az egyik oka, hogy megtegyük, hogy lássuk, megéri a kutya, hogy fogadjunk rá egy meccsben. Azt gondolom, minél jobb harcos egy kutya, annál kevésbé szükséges tesztelni. Például, ha van egy kutyád, ami könnyedén kezeli a saját méretű kutyákat a próbái során, valószínűleg ugyanolyan jól fogja tenni egy meccs során is. Mi értelme lenne félig megölni egy teszt folyamán egy ilyen kutyát? Valószínűleg nem lesz szüksége extrém gameness-t mutatnia, hogy győzzön a mérkőzésén, mert ő lesz a „top dog” az idő nagy részében.
Egy olyan kutya esetében viszont, aki nem rendelkezik túl sok képességgel, adottsággal, fontos, hiszen neki „hátulról kell visszajönnie” egy meccsbe, ha győzni akar. Ezt a fajta kutyát valamivel keményebben tesztelném, mielőtt fogadnék rá, mivel a game-ségén és állóképességén függne, hogy nyernétek-e a meccset.
A másik oka a tesztelésnek, ha a kutyát tenyésztésbe akarnád fogni. Bármely kan vagy szuka, melyet tenyésztési célokra használok, muszáj, hogy átmenjen egy meglehetős teszten, hogy demonstrálják game-ségüket, állóképességüket vagy képességeiket. Ha nem tudják teljesíteni a tesztet, nem fogom használni őket tenyészcélokra, nem számít mennyire jól is tenyésztettek volna.
Milyen idős kutyát tesztelj?
Azt gondolom, hogy a kutyának legalább két évesnek kell lennie és mentálisan készen kell állnia. Teljesen „elindult”-nak [fully started] kell lennie és legalább négy próbán túl kell lennie már. Egyesek lassan érők, távolról sem állnak készen két éves korukban, neked a viselkedésük alapján kell határoznod, nem pedig a valóságos koruk alapján. A kutyádnak tökéletes egészségi állapotúnak kell lennie, mert a teszt komoly igénybevételt ró a szívére és szervezetére. Én nem edzek kutyát tesztre, de vékonynak és egészségesnek kell lennie, de nem úgy feledzve, mint ha meccsre menne. Az egyik oka annak, hogy tesztelésre fogok egy kutyát, hogy lássam, hogy alakít a ringben, ha fáradt. Ha rendesen fel vannak edzve, hosszabb időbe telik, hogy elfáradjanak, ezáltal arra kényszerítenek, hogy hosszabb ideig tartson a teszt és a kutyád ez idő alatt több sérülést kap. Azért is használom a teszteket, hogy lássam, milyen a „természetes levegője” a kutyámnak, ezt pedig nehéz megmondani, ha előtte 6 hétig edzed a tesztjére. A tesztelendő kutyát egy nagyobbal próbálom rollozni a teszt alkalmával, olyannal, aki jó birkózó, viszont nem harap keményen. Én azt hiszem, hogy a legtöbb kutya, aki megáll, a fáradtságtól, az alárendeltségtől, pszichikai nyomástól áll meg, nem pedig attól, hogy keményen harapják. Az alapelgondolás az, hogy a gameness-t teszteljük, ne a csontjait töressük bulldogunknak. Attól is óvakodom, hogy olyan kutya ellen teszteljek, aki pofára, fangra dolgozik, így nem veszítik el fogaikat.
Állandóan kontrolláld, amit látsz, ne felejtsd el, hogy ez egy roll, nem pedig meccs. Legyen egy elképzelésed arról, hogyan fogod tesztelni a kutyád. Válassz egy azonos nemű ellenfelet, körülbelül 5 fonttal nehezebb súlyban, egy erős birkózót, de ne egy keményharapásút. Ennek a kutyának felül kell múlnia a kutyádat, de anélkül, hogy súlyosan megsebesítené vagy összetörné a csontjait. Legyen nálad egy óra, ne találgasd az időt, tudd, mennyi ideig tartott a teszt. A game teszt azért van, hogy kiderítse, megbízhatóan game-e a kutyád. Használnod kell majd a képzelőerődet, egyfajta találgatásba kell bocsátkoznod, az alapján, amit egy megbízható, felelős teszt során mutatnak. Ha ragaszkodsz ahhoz, hogy biztosan megtudd, vajon dead game bulldogod van-e vagy sem, akkor valószínűleg a végén megölöd. Őszintén tudom ígérni mindenkinek, hogy egy halott kutya gyenge lesz a következő meccsén. Egy halott kutya nem lesz fedezőkan, sem tenyészszuka. [Cali Jack humora…]
Sok game kutyát ölnek meg minden évben kutyások azzal, hogy nem tudják, mit is csinálnak éppen. A történet mindig ugyanaz: „Ember! Ő volt a leggame-ebb, legkeményebb, legjobb átkozott kutya, akit valaha láttam, olyan kár, hogy egy kicsit túl messze mentünk vele a game tesztjén, most halott…” Bármelyik bolond halálra tud rollozni egy kutyát, csak rajtad áll, hogy ne menj vele túl messzire. Képes vagyok arra, hogy egy kemény harminc perces rollban megfigyelve tudjam, game-ek a kutyák. Néha biztos vagyok egy kutya game-ségében 15 perc roll után is. Van tapasztalatom és képességem tudni, hogy egy kutya deep game, anélkül is, hogy a halál kapujába vinném. Megtanultam, mit keressek, mire figyeljek. A game-ség meghatározásában saját metódusom használom, egy közepesen kemény roll során, és szinte sosem tévedek. Igen, néhányszor egy-egy kutya, akit dead game-nek gondoltam, megállt egy hosszú, kemény meccs közben, de az esetek 98%-ában az ítéletem a kutyák game-ségét illetően helyesnek bizonyul. Ez hencegésnek tűnhet a részemről, de megvan a képességem kiszúrni egy game kutyát, anélkül, hogy félig megölném egy rollban; ismerek más dogman-eket, akiknek szintén megvan ez a képességük.
Szintén ismerek olyan tapasztalt kutyásokat, akik képtelenek megmondani egy kutyáról, hogy game-ek-e, anélkül, hogy látnák, a kutyájuk valóban dead game-et megy. Ha neked nincs meg az a képességed, hogy egy meglehetősen kemény roll alapján eldöntsd, azt javaslom, fordulj egy megbízható barátodhoz, aki birtokában van ennek az áldásnak, és legyen veled, mikor teszteled a kutyád.
Néhány dolog, amit figyelek, amikor tesztelek:
- Egy game kutya mindig azt hiszi, hogy éppen nyerésben van, még ha éppen veszíteni látszik is. Élvezi a küzdelmet és magabiztosnak látszik a feje.
- Mikor egy game kutyát a sarokba visznek, nincs kétség, hogy scratch-elni fog. Mindig az ellenfelet nézi és folyamatosan próbálja elkapni.
- Egyenesen és keményen scratch-el, hezitálás nélkül.
- Fogásban marad, ha tud.
A Cajun-szabályok szerint meccselek. A Cajun-szabályrendszer egy scratch-verseny. Egy kutya megcsinálhat minden rossz mozdulatot [bad move – ez az olyan viselkedését szokta jelenteni a harc közben, mint pl. kifordulás, kinézés, síró hang kiadása, fogás elengedése stb – bad mofo], ami csak létezik. Foroghat, nyüszíthet, leeresztheti a farkát, borzolhatja a szőrét, de ha megcsinálja időben a scrath-ét, megnyerheti a mérkőzést. Másrészről, a kutyád küzdhet úgy, mint egy igazi ász, keresztbe-kasul dobálhatja versenytársát a ringen és megsebesítheti súlyosan, de ha csődöt mond a scratch-nél, veszítesz. Sok küzdelmet láttam, ami úgy végződött, hogy a győztes egy agyon vert roncs volt, míg a vesztesen alig volt karcolás is. Miért? Mert az elvert bulldog megcsinálta a scratch-ét, míg a másik nem. A kutyádnak meglehet minden képessége és adottsága, ami csak a világon létezik, és vezethet egy mérfölddel is, de ha nem indul, akkor te veszítesz! Ez az, amiért olyan fontos számomra, hogy viselkednek kutyáim a sarokban a scratch-ek között és hogyan megy keresztül a piten, ha indulnia kell. Ha tétovázik megharapni az ellenfelet, mikor odaér, elveszítem a bizodalmam iránta. Tétovázás a scratch-nél, illetve lassú indulás csak egy lépésnyire van attól, hogy ne induljon egyáltalán. Mikor megvan az az élményem, örömöm, hogy megfigyelhessek egy igazán dead game kutyát akció közben 30 percen át kb., és látom, hogy üvölt, sikít és küzd, hogy visszamehessen ellenfeléhez a roll végén, érzem a csontjaimban, hogy game.
Kutyát meccselni mindig szerencsejáték egyébként. Nincs teszt, ami garantálhatná, hogy a kutyád megnyeri a meccsét. A lényeg az lenne, hogy kitaláld, kiderítsd, hogy meglehetősen game-e, anélkül, hogy a lelkét is kirolloznád belőle. Ez nem vicc! Láttam már nagyszerű kutyákat lerombolni hihetetlen game tesztekkel. Ezek a kutyák teljesítették tesztjüket, de sosem voltak már megközelítőleg sem olyan jók utána, mint előtte voltak. Rollok és meccsek során megfigyeltem, hogy a kutyák általában akkor sebesülnek meg komolyan, mikor már nem tudnak visszatámadni, nem tudják folytatni a küzdelmet. Egészen addig, amíg képesek nyomulni a fogásért, általában nem szenvednek súlyos sérülést, még ha ki is vannak már. De, ha egy kutya csak feküdni tud és kapja a verést, a másik bulldog mélyre tud fogni és megrázni a fogását. Ez olyan, mint a mikor egy bokszoló elkábult egy kemény ütéstől és nem képes fenntartani a kezeit, hogy blokkoljon vagy visszaüssön. A másik bunyós immár tisztán és teljes erővel képes megütni. A megsérült fél nem tudja levédeni az ütéseket, vagy levezetni őket, így teljes erejű ütéseket kap be, csapást csapás után; így súlyosan megsérülhet.
Ugyanez a helyzet egy olyan kutyával, aki már túl fáradt, hogy vissza tudjon támadni, veszélyesen megsérülhet. Figyeld a game tesztet szorosan, ha a kutyád olyan fáradt, hogy nem tud már küzdeni, azonnal le kellene állítanod. Scratch-eld a kutyád és ennyi: kész a teszt. Ha te egy tapasztalatlan kutyás vagy és egy tapasztaltabb dogman segít neked a tesztnél, légy biztos benne, hogy a legjobb érdekeidet tartja szeme előtt. Végül is, nem ő vette a kutyád, nem is ő nevelte kölyökkorától. Semmit nem fektetett bele és ha csak nem tényleg nagyon jó barátod, semmit nem jelent neki, ha a kutyád tönkremegy.
Mikor először kezdtem a kutyázásba, volt egy úgynevezett barátom, aki „segített” tesztelni kutyáimat. Ennek az embernek jóval több tapasztalata volt, mint nekem, így hallgattam tanácsaira. Minden alkalommal, mikor teszteltem valamelyik kutyát, azt mondta, hogy próbáljam keményebben vagy hozzak még egy kutyát az ellen, amelyik épp a tesztben volt. Még mikor engem ki is elégített, amit láttam és elégedett voltam a kutyával, megpróbált rábírni és rá is vett, hogy folytassam a tesztet. Aztán elkezdett derengeni, mikor ez az ember saját kutyái tesztelte, nem rollozta őket olyan keményen vagy olyan hosszú ideig. Csak mikor az én kutyáim teszteléséről volt szó, bátorított oly hosszú és kemény tesztekre. Nem volt a barátom és csak azt akarta, hogy tönkre tegyem saját kutyáim, hogy el tudja adni nekem saját „game” kutyáit.
Azt hiszem, hogy némely közismert könyv túl messzire megy a game teszt javaslatokban. Armitage könyve – Harminc év a harci kutyákkal [Thirty Years with Fighting Dogs] – tartalmaz néhány formát, amit Armitage ajánl. Azt mondja, két kemény szájú, durva kutyát kellene használnod, melyek jóval nagyobbak, mint a tesztelendő alany. Először a nagyobb kutyával menjen 20 percig a kutyád, majd rögtön ezután tedd be neki a másodikat, szintén 20 percre. Azt állítja, ha ezután még scratch-el a bulldogod, megéri, hogy fogadj rá a későbbiekben. Egyetértek azzal, hogy az a kutya, aki ezt túléli és vissza scratch-el, megérne egy fogadást, feltéve, ha valaha sikerülne felgyógyítanod. Ha ezt az Armitage-féle tesztet próbálnád megcsináltatni napjaink kutyáival, gyakrabban ölnéd meg ezzel az éppen tesztelt kutyát, mint nem [feltehetően az azóta keményebb száj miatt írja ezt – bad mofo].
Láttam már olyat, mikor két kutyát használnak egy ellen tesztnél. Személy szerint nem gondolom, hogy ez jó ötlet. Ha a kutya 20 percen keresztül vagy ennél is tovább küzd az első ellen, általában túl fáradt lesz a friss kutya ellen. A második ellenfél ezért olyan verésben részesítheti, ami sokkal rosszabb, mint amit egy meccsben kaphatna. Mikor pénzért megy, csak egy kutya ellen kell mennie, miért kell két kutyát használni akkor a teszthez? Néhány kutya, aki dead game lenne egy ellenféllel szemben, összezavarodik és megáll, ha sorban különböző kutyákat tesznek be ellene. Ha a megfelelő ellenfelet választod a rollra, egy kutya elég a kutyád megméretésére. Csak egyszer teszteld kutyád saját megelégedésedre. Sokszor láttam, hogy dogman-ek keményen rollozták kutyáikat a teszteken. Mikor a próba véget ért, azt gondolták, hogy kutyájuk game, de még mindig nem voltak benne biztosak. Így 2-3 hónap elteltével újból keményen tesztelték. Hallottam, hogy néhány kutyát négyszer, ötször is teszteltek. Ez őrültség! Egyszer teszteld és soha többé újra. Egy teszt keményebb, mint a legtöbb meccs. Azok a kutyák, akiket négyszer teszteltek, lehetnének négyszeres győztesek is, de mikorra a hülye gazda összegyűjt elég bátorságot, hogy meccsbe tegye, a kutya már teljesen elhasználódott a tesztek során, a győzelmi esélyei jelentősen lecsökkentek.
A kutyáidat egyformán teszteld, tekintet nélkül a vérvonalukra. Sok kutyás másképp fogja tesztelni azt a kutyát, amelyik nem a fő vérvonalából származik. A saját vérvonalukból származókat babusgatják és másképp néznek rájuk illetve kifogásokat gyártanak, ha rossznak látszanak. Iskolázd a kutyáid korrekten, teszteld mindegyiket meglehetősen, alaposan, és hagyd, hogy az eredmények magukért beszéljenek. Egy jól ismert kutyás arról híres, hogy milyen őrült tesztek alá veti az idegen vérvonalakból származó kutyáit. Azért csinálja, hogy megállítsa a kutyát és bebizonyítsa, nem olyan jók, mint az ő családjából származóak. Amelyiket meg akarja állítani, azt nagyon keményen rollozza, majd másnap, mikor a kutya még gyulladt és be van dagadva, annyira, hogy alig tud kijönni a házából, újra keményen rollozza. A kemény rollozást folytatja mindennap, míg megáll, ekkor azt mondja: mindig is tudta, hogy ez a kutya egy korcs. Mindez csupán azt bizonyítja, hogy bármelyik bolond meg tud állítani bármilyen kutyát, ha az a célja. A srác vérvonala és bulldog családja nem gamedogokból áll, csak babusgatja sajátjait a rollokban. A kutyái az egy tizedét nem bírnák ki azoknak a megpróbáltatásnak, büntetésnek, amit a más vonalakból származókra ró ki teszt gyanánt. Néhány dogman, ha nem is ennyire extrémen, de hasonlóan hajlamos sokkal keményebben tesztelni a más vonalbéli bulldogokat, mint sajátjait.
Azt hiszem, sok dogman nyersen/nyíltan hazudik, mikor arról van szó, milyen keményen tesztelik saját kutyáikat. Végül is, te nem voltál ott, mikor folyt a teszt, így el kell fogadnod, amit állít. Ha egy kutyás azt mondja, hogy egy 5 fonttal nehezebb ellen tesztelt fél óráig, akkor a másiknak felül kell múlnia, überelnie őt. Ő azt állítja, 10 fonttal nehezebb ellen tesztelt egy órán keresztül. Akkor jön a harmadik, aki már azt mondja, hogy ő 3 kutyával tesztelt másfél órán keresztül.
Sokszor hallok olyan kutyáról, aki már túl van egy hihetetlen teszten, sosem tett rossz mozdulatot a ringben és úgy scratch-el, mint egy rakéta. Ez a kutya 3 vagy 4 kemény kutyával ment, off the chain, közel két órát. Aztán ugyanez a kutya meccsel és megáll kevesebb, mint egy óra alatt, miután alig kapott verést. Hogyan történhetett ez meg? Egyszerűen! A game tesztje egy süketelős sztori volt. Ott voltam néhány game teszten és láttam, mi történt valójában. Később ugyanezekről a tesztekről hallottam máshonnan. Az, amit hallottam és az, amit láttam, köszönő viszonyban sem volt egymással.
Például, mikor egy srác teszteli a kutyáját a kutyás haverjaival és az ivócimboráival. Mind be vannak nyomva egy kicsit, de azért figyelik az órájukat, mikor elkezdik a tesztet. A kutya megy 15 percet egy másikkal. Ekkor, hogy a teszt igazán jó legyen, a haverja elmegy haza, hogy hozzon egy másik kutyát ellene. Ez kb. 20 percbe telik, mire visszaér, ezalatt a tesztelni kívánt példány pihenhet egy jót. A második kutya megérkeztével azzal is megy úgy 10 percet és az alany rendesen scratch-el. Ekkor, hogy biztosan kétség sem férjen a kutya game-ségéhez, egy másik haver is hazamegy a kutyájáért, ami kb 25 percet vesz igénybe. Ezzel is megy kb 5 percet és a végén rendesen scratch-el. A gazdi rápillant az órájára és látja, hogy eltelt 1:10 perc. Erre: Húúú! Több, mint egy óra és három különböző kutya egymás utánban a teszt során: lehet akárkinek is kétsége a kutyája game-sége felől? Megcsinált egy eléggé enyhe tesztet és „átváltoztatta” valamivé, ami nem volt [game tesztnek állította be azt, ami egy átlagosnál gyengébb próba volt – bad mofo]. A kutyája egyik ellen sem ment többet 15 percnél és kapott egy csomó pihenőt az egyes új ellenfelek között. Szóval ne higgy el mindent, amit hallasz arról, hogyan vannak tesztelve a kutyák. A legtöbb, amit hallhatsz, süket duma. Ha rollozol egy egészséges, vékony kutyát láncról levéve egy kissé nagyobb kutya ellen 30-40 percig, sokat megtudhatsz a game-ségéről, ha tudod, mire figyelj. Ha gondos, óvatos vagy, anélkül tudhatod meg a game-ségét, hogy túl sokat vennél ki belőle. Akkor pedig majd egy friss, teljes fogazattal rendelkező kutyával meccselhetsz.
Sok, a yardomról származó kutya bizonyította gameness-ét az ügyfeleimnek, vásárlóimnak 2-3 vagy akár 4 órás meccsekben. Sosem találtam szükségesnek, hogy tovább rollozzak egy bulldogot 45 percnél vagy hogy egynél több kutya ellen tegyem.
Ha azt tervezed, hogy egy hat éven felüli kutyát tesztelsz, kérlek, emlékezz arra, hogy őt már nem lehet olyan keményen próbálni, mint a fiatalokat, anélkül, hogy ne veszélyeztetnéd az egészségét.
El kell oszlatni a tévhiteket és az összezavartságot, tisztázni kell mi a különbség egy kutya iskolázása és a game tesztelése között. A lehető legrövidebben megfogalmazva a kettő közötti különbséget: az iskolázás a kutyád nevelése, képzése, míg a game teszt a gazda, azaz a Te nevelésedet/képzésedet szolgálja. Mikor iskolázod kutyád, fokozatosan tanítod, mi fog vele történni a pitben, anélkül, hogy túl nagy kihívás elé állítanád a szívét; fizikumát, - élvezetesnek kell lennie számára. Mikor teszteled a kutyádat, magad „tanítod” „okítod”, azzal, hogy vajon mit fog tenni a kutyád, ha a dolgok számára keményre fordulnak – és ebben az esetben a próbának pokolnak kell lennie számára. Az iskolázás esetében a kutya az, aki számára igazából hasznos és jövedelmező, mert esélyt nyújt számára, hogy felépítse a stílusát és önbizalmat adjon neki az ellenfelek stílusának széles skálájával szemben (anélkül, hogy önbizalmát túlságosan veszélyeztetnénk). A game-teszt egyáltalán nem a kutyád hasznára van. Valójában nagyon veszélyes az állat számára.
(Ez az, ami miatt néhány dogman inkább beteszi kutyáját egy olcsóbb versenybe, mint hogy tesztelje a semmiért és van is benne némi értelem. Én személy szerint nem tesztelném a kutyát, inkább szándékoznám meccselni. Akkor tesztelem a kutyákat, ha nincs elég képességük meccselni. Úgy értem, ha a kutyád a próbái alatt minden ellenfelét elsöpri, miért veretném agyon és vennék el legalább egy győzelemt a meccsrekordjából azzal, hogy tesztelem? Nem vagyok biztos a vérvonalában/tenyésztésében? Helyette tedd be egy olcsó meccsre, hadd legyen az a game tesztje. Érdemes elgondolkodni rajta.)
Emlékezz rá, a szó szoros értelmében ki akarsz szedni belőle valamit a teszt során. Ennek a tesztnek az a célja, hogy elfárassza a kutyát amennyire csak lehet és emellett olyan nyomás alá helyezze, amilyen nagy alá csak lehet (anélkül, hogy elveszítenéd a teszt során). Világos, hogy ez nem az állat érdekében, csakis a gazda érdekében van; minden komoly bulldogosnak szüksége van, hogy tudja, mennyire bízhat kutyájában minden körülmények között.
Ellentétképp, az iskolázás folyamán, csak tapasztaltabbá próbálod tenni, anélkül, hogy túl sok traumának tennéd ki.
Akár hogy is, ha már teljesen ki van iskolázva és teljesen elindult AKKOR tesztelheted vagy meccselheted. Ha jónak tűnik, egyszerűen csak meccseld. Tegyük fel, hogy csak OK a kutya. Nagyszerű tenyésztésű, nagyszerűen viselkedik, de nem elég tehetséges ahhoz, hogy meccselni legyen érdemes, hogy győzni tudjon. Ez az, ahol a game teszt bejön a képbe (vagy egy visszavonultatott meccs-kutyánál, akinek sosem kellett megerőltetnie magát, kiemelkedő képességeinek köszönhetően). Tudnod kell az igazi minőségét, mielőtt tenyésztésbe vonod. Akármi is a helyzet, a kutyának mind teljesen iskolázottnak kell lennie, mind pedig teljesen beindult bulldog kell, hogy legyen, mielőtt game tesztelve lenne. Egy kutyának minimum 5 rövid roll kell, legyen már a háta mögött (különféle stílusú ellenfelek ellen), hogy rendesen átiskolázottnak tekinthessük. Én azt az egyedet tartom teljesen elindultnak, aki saját akaratából áthalad a szemközti sarokba és fogást visz be. (Ha vár a másik kutyára, hogy az harapja meg először, az nem teljesen elindult állat és nem lehet még róla ítéletet mondani.) Ha kellően iskolázott a kutyád, akkor tudja, mit tegyen a stílusok széles palettájával szemben. Ha teljesen elindult, beérett, akkor pedig választhatsz számára egy bizonyított, jó kutyát, és talán 1 vagy akár 2 fonttal is nagyobb lehet, mint a tiéd, a tesztre. Légy biztos abban, hogy kutyád vékony és egészséges (de nem feledzett, így ellenőrizheted természetes levegőjét), valamint parazitamentes, mielőtt kiteszed egy komoly game tesztre. Most eljött az idő, hogy a dolgokat szabadjára engedd, ítéletet alkoss kutyád igazi minőségéről. Rálátásod lesz teljes, általános képességeire a hosszú menet alatt, képet kapsz a természetes levegőjéről, intelligenciájáról, alkalmazkodóképességéről az egyes helyzetekhez, hogyan viselkedik a sarokban és a scratch-ek alkalmával, finishre való vágyáról/szándékáról ha a dolgok olyan irányba mennek – és a mély game-ségéről, ha mégsem úgy alakulnak a dolgok. Miután felszáll a füst és kitisztul a kép boldogan tenyésztheted, meccsre készítheted vagy megszabadulhatsz tőle – de sose teszteld a kutyát újra. Az ok, amiért azt mondom, ne tedd újra, az az, hogy sok embert láttam már, aki tesztelte egyszer kutyáját, majd egy hónappal később az gondolata támadt, hogy: „ Nem vagyok benne biztos, hogy elég komolyan teszteltem…” Ez azt jelenti, hogy a gazda híján van saját ítéletének bizodalmában, és valójában csak fél meccselni a kutyát vagy game-nek nyilvánítani – így újból teszteli. Az ilyen emberek alapvetően félnek, hogy rosszul ítélkeztek cimboráik szeme láttára, szóval ők újra és újra tesztelik kutyájukat, „csak hogy biztosak lehessenek” benne.
Meg kell érteni, hogy nincs annyi game teszt, ami biztosíthatna arról, hogy a kutyád nem fog megállni a következő alkalommal. Nincs annyi game teszt, mely biztosíthatna arról, hogy kutyád győzni fog a meccsén, ha beteszed. Ezért hívjuk szerencsejátéknak ezt az egészet. Még az oly legendás, nagy kutyák, mint ex-Gr. Ch. Sandman és ex-Gr. Ch. Texas is megálltak és veszítettek, mikor a megfelelő versenytárssal álltak szemben. Ez azt jelenti, hogy Texas és Sandman nem voltak nagyon jó kutyák? De, mindketten nagyon jók voltak, csak éppen túl sokszor vitték őket a legjobb ellen. Ha egy többszörös győztes is lenne egy kifogástalan dogman kezében, az sem garantálhatná a kutyád győzelmét, még ha „multi-game-tested” [többszörösen game tesztelt] is, akkor sem. Amit a sok game teszt garantálni fog, az az, hogy további meccseket veszel ki a kutyádból, mivel egy igazi teszt durvább a kutya számára, mint a legtöbb meccs. Tehát ahogy már mondtam, először iskolázd a kutyád – és ekkor (már ha tetszett, amit láttál) van itt az ideje a tesztnek – vagy menni helyette egy olcsó meccsbe, amit én személy szerint preferálok. Akármit is csinálsz, de ne teszteld folyamatosan a kutyád, csak azért, mert Te nem tudod eldönteni, tetszett-e egyáltalán amit láttál. Ahogy észrevettem, ez a lényege, ez az alapja annak, majd minden kutyásnál, aki több alkalommal teszteli a kutyáját – túl szarok, hogy megmutassák egy meccsen a kutyájukat és kockáztassák a vereséget. Ezért ismételten tesztelik a kutyát, amit nem vesznek észre az az, hogy minden egyes alkalommal, amikor elveretik a kutyát, csökkentik annak az esélyét, hogy győzzön egy meccsen, mert szükségtelen traumának teszik ki az állatot és egy lehetséges győzelmet dobnak a szemétbe. Minden game teszt, minden meccs olyan a kutyának, mintha egy boxoló 30 – 40 meccsen lenne túl. Ez a nehézség az, amiért egy háromszoros győztest Champion-nak, egy ötszörös győztest pedig Grand Champion-nak nevezik. Csupán egy kemény mérkőzés megnyerése is komoly teljesítmény egy kutyától, megnyerni három vagy öt mérkőzést, az valami különleges dolog. Szóval, ne vegyetek ki szükségtelenül győzelmeket kutyáitokból az ismétlődő tesztekkel. Meg kell érteni, mire való a game teszt. Csak egy idea, egy fogalom, elképzelés, eszme. Egy elképzelés, idea, hogy miből is van a kutyád – nem pedig garancia. Nincsenek garanciák ebben a sportban.
Amit egy game teszt során megpróbálsz tenni, az az, hogy egy olyan pontra próbálod juttatni a kutyád, ahol valamennyire veszélyben van az élete és te próbálod megnézni, hogyan kezeli ezt a helyzetet természetes viselkedésénél, hozzáállásánál fogva. Akarja-e folytatni a küzdelmet? Azon gondolkodik-e éppen, hogy feladja és megálljon? Egy bizonyos mennyiségű traumát kell a kutyára helyezni a következő formákban: dominancia, fáradtság, kimerültség, „büntetés”[ez nyilván a másik kutyától kapott verést jelöli – bad mofo], hogy mindezt ki tudd figyelni. Mindazonáltal jól kell ítélkezned közben, nem szabad, hogy a bulldogod valóban elveszítse életét. Egy halott kutyával nem lehet meccselni, halott kutyával nem lehet teyészteni és a legtöbb ember nem is érdekelt halott kutyák megvásárlásában – szóval csak egy bolond engedné a kutyáját egy olyan pontra jutni, ahonnan már nincs visszaút, ez már nem bizonyítana semmit, kivéve azt, milyen szívtelen egy idióta is az a gazda. Ennek ellenére/mindazonáltal olyan körülményeket akarsz a kutya számára teremteni a teszt során, ami során elég közel kerülsz ahhoz, hogy elkezdj aggódni a kutyád életéért.
Mindehhez először is szükséged van a megfelelő ellenfél kiválasztására. Ez az ellenfél általában1-2 fonttal nehezebb és egy bizonyított, jó kutya. Ha tudod, mit csinálsz, nincs szükséged két kutyát használni a teszt során. Két kutya használata messze túl kockázatos a kutyád biztonsága szempontjából. Ha két jó kutyával ereszted, nagyon nagy lesz az esélye, hogy elpusztul vagy visszafordíthatatlan, maradandó sérülést szenved. (Ha pedig az a két kutya nem jó bulldogok, egyáltalán minek is használnád őket?) Két kutya használata csak azt bizonyítja, hogy a gazdának nincs elég jó szeme ahhoz, amit keres, sem jó ítélőképessége, hogy megfigyelje, kutyája hogy viszonyul a harchoz. (Amennyiben az első kutya a teszt során megsérül, akkor értelemszerűen jöhet egy második.) A kutyád game tulajdonságára vagy kíváncsi, felelősen és biztonságosan – nem a csontjait akarod összetöretni vagy az életét elvenni. Ha túl sokat veszel ki a kutyából azzal, hogy egymás után kapja az ellenfeleket, vagy túl nagy súlyhátrányba teszed, vagy megölöd a kutyát, vagy pedig olyan súlyosan megsérül, hogy használhatatlanná teszed, mint meccs kutyát.
Mit keress, mire figyelj:
Néhány jel, amire figyelj egy gamedog esetében:
- Akár alul vagy felül is van a kutyád a harcban, fogásban marad-e? Számomra az egyik legbiztosabb jele a game-ségnek, ha a kutya fogást tart. Ellenkező esetben a gameness hiányának egyik biztos jele szerintem. Ha kutyád mindig fog, bármit is, akármennyire kemény is a helyzet számára, esélyes, hogy game, mert mindig győzni próbál. De ha kutyád lenn van, ereszt és elkezd pánikolni és úgy tűnik, inkább azzal van elfoglalva, hogy felálljon, minthogy tegye a dolgát, esélyes, hogy megállós [quitter].
- Magabiztosságot látsz kutyád „arcán”? Más szóval úgy néz ki, hogy élvezi, amit csinál? Nem számít, mi történik, kutyádnak mindig intenzívnek, hevesnek kellene lennie és azt gondolnia, nyerésre áll, éppen nyer. Ha kutyád szeme vándorolni kezd, ha néha elfordul ellenfelétől, és/vagy kiabálni kezd fájdalmában, esélyes, hogy arra gondol, „mást kéne csinálnia” J.
- Kutyád farka magasra van emelve, esetleg „csóválja” vagy pedig le van eresztve petyhüdten, esetleg még fel is borzolódott a szőre? Reménykedj, hogy a te kutyád farka magasan ível a háta fölé, esetleg csóválja, különben, ha a második a jellemzőbb, akkor valószínűleg egy korcs tulajdonosa vagy.
- Küzd a sarokban, hogy visszatérhessen ellenfele ellen a harcba vagy pedig áll elégedetten, hogy szünetet kapott? A jó kutya fel van húzva, ha megállítják a küzdelmet és semmi mást nem akar jobban, mint visszatérni és ezt a tudomásodra is adja a sarokbéli viselkedésével. Azonban, ha a kutyád a sarokban nem csinál semmit, pusztán áll és néz téged, ezzel azt mondja teljesen OK, ha most megállunk egy kicsit – ez pedig nem az, amit Te keresel.
- Mikor fáradt és visszafordítják ellenfelével szembe, fenntartja-e, felemeli-e fejét és onnan „néz le” ellenfelére – vagy fejét leszegve néz fel a másikra? Egy fáradt kutya, aki felemeli a fejét, általában hagyja, a kimerültség legyőzze és arra koncentrál, hogy levegőhöz jusson – ennek következtében biztos, hogy megáll kimerültségtől. Ezzel ellentétben az a fáradt bulldog, amelyik leereszti a fejét és úgy fixírozza a szemközti sarokban állót, eltitkolja fáradtságát és fenntartja a fókuszálást az ellenfelére – ez az amit te akarsz.
- Végül, hogy scratch-el a kutyád? Tisztában vagyok vele, hogy néhány nagyon kemény kutya esetében előfordulhat, hogy lassú scratch-elők lehetnek, de általánosságban olyat akarsz, aki KEMÉNYEN indul. Néhány ilyen keményen induló beveri a fejét a szemközti sarokba (ha nincs ott az ellenfele, mire odaér) annyiszor, hogy hozzáigazítják stílusukat. Ezek félútig úgy közelítik meg a versenytársat, mintha lábújjhegyen járnának (biztosak akarnak lenni benne, hogy a másik kutya nem megy el előlük sehová), és ekkor rakétaként kilőnek és csapódnak bele a másikba. Akárhogy is, nem csak egy jó jelzője a gameness-nek a kemény scratch, de valójában megállíthatja a másik kutyát, ha a dolgok úgy alakulnak. Mennyire szeretnél egy kemény küzdelemben lenni valakivel már egy órája és az ellenfeled még mindig sikítva, dühöngve akar kijönni rád a sarokból, mintha eddig mi sem történt volna? Nos. Ha az ellenfél kutyájában van bármilyen korcsság, a kutyád kemény scratch-ei ezt mondják neki: „SEMMI HATÁSA NINCS RÁM ANNAK, AMIT CSINÁLSZ!” A kemény scratch-ek már sok ellenfelet megállítottak.
A lényeg, hogy csak miután megfelelően iskoláztad a kutyát, kellene tesztelned – és csak egyszer tedd. Ha kutyád átment a teszten, akkor akár viheted show-ra, tenyészthetsz vele, vagy ha úgy gondolod meg is szabadulhatsz tőle, de szándékosan ne tedd még egyszer ki a game teszt zordságának. Ezzel megóvod a kutyád a show-ra, ahol a legjobb teljesítményét tudja majd nyújtani, ha a dolgok élesben mennek. Ha kitartasz amellett, hogy néhányszor teszteled a kutyád és ezt majd egy kemény, hosszú meccs fogja követi – ha folytatod ezt a fajta dolgot végül várhatod a kövér hölgy dalát. Mindig az elmédben kell tartanod azt az orvosi tényt, amit Pavlov bizonyított: a kutyák egyszerű asszociációját a gondolkodásukban. Ha túl keményen erőlteted és/vagy túl sokszor egyhuzamban, egymás után (anélkül, hogy néha megszakítanád a sémát egy-egy rövidebb, könnyebb menettel) az esélye nagyon-nagyon megnő, hogy minden lépéssel rombolod a kutyád, mert elkezdi összekötni a küzdelem kellemességét a rettenetes kimerültség vagy fizikai büntetés/szenvedés kellemetlenségével. Szeretheted a jégkrémet, de ha minden alkalommal, mikor eszel, arra kényszerítenek, hogy ülj le és egyél meg 40 vödörrel és ezt elég sűrűn csinálják meg veled, nem fog ízleni egy ideig, nem fogod kívánni. Értitek, mit szándékozok ezzel mondani? Ne romboljátok le kutyáitok küzdelem iránti szeretetét azzal, hogy ismételten túlerőltetitek és megveretitek, így képes leszel hosszú ideig benn tartani, ha igazi meccsben mentek.
Tipp:
Ha épp tesztelted a kutyád, mielőtt meccselnéd, vagy épp meccselted és egy hosszú, kimerítő harcot vívott, és meg akarod óvni attól, hogy negatív asszociációkat formáljon a pitbeli akciók és a kimerültség/fizikiai sérülések között, itt egy ellenszer: várj néhány hónapot, hogy kutyád felépüljön és ezután adj neki egy kis könnyű harcot 5 percre, egy olyan kutya ellen, amit könnyedén kezelhet – majd ismételd meg egy hónap múlva. Még egyszer: az ok, amiért ezt csinálod, az az, hogy ne kösse össze a ringbeli tevékenységet a rettenetes kimerüléssel, mert jobban rombolja a kutyát, mint bármi más. A döglesztő megpróbáltatás felváltása néhány könnyűvel a helyes mód, hogy megóvd a kutyát ezektől a társításoktól. Azokhoz a „hardcore” dogman-ekhez, akik azt gondolják, hogy túl lágy vagyok a kutyákkal és ez túlságos babusgatása a bulldogoknak, és azt fogja eredményezni, hogy korcsok menekülnek meg a tesztektől – azt mondom LÓSZAR. A kutyáimnak 87%-os gameness aránya van, a legjobb kennelek és kutyák ellen az országban, néhányuk bizonyította, hogy annyira game, mint akármely másik, szó szerint fogással szájukban haltak meg vagy kúsztak, hogy harcolhassanak még. Szóval ezek a módszerek működnek. Továbbá, nem érdekel milyen, mekkora game-séget mutatott a múltban, meg lehet állítani, ha igazán azt akarod. Ha kételkedsz benne, próbáld ezt: tedd ringbe a kutyád nap nap után 40 percre. Hidd el nekem, meg fog állni. Senkinek nem kell ilyen keményen tesztelnie kutyáját, mert ez nem fair az állattal szemben és nincs olyan vérvonal, sem olyan egyed, kutya, aki teljesíteni tudná ezt a szigorú teszt eljárást. Ezért, ne legyetek elszállva attól, mennyire game akármelyik kutya is – meg fog állni, ha elég keményen teszteled – vagy ha elég gyakran – nem érdekel, mennyire is volt game eddig. Ennek a cikknek az az álláspontja, hogy sok kutya aki megállt és ezért le lett írva, nem állt volna meg, ha megfelelően hozták volna őket. A te feladatod tulajdonosként az, hogy próbáld elérni azt, hogy ne álljon meg, mégpedig azzal, hogy megfelelően menedzseled. Ez az iskolázás és tesztelési eljárás, amit elővezettem, segíteni fogja a kutyád ebben az értelemben. Az iskolázás kulcsa az, hogy emlékezz, hogy az csak: iskolázás.
Csupán két okért iskolázod a kutyád:
- fejleszd a stílusát
- fejleszd az önbizalmát.
Az iskolázás teljesen különböző valami a game teszttől. Ha egyszer végül teszteled a kutyád vagy teljesen kimerül akármilyen meccs után, ne feledd majd néhány hónappal később egy rövidebb témára betenni, egy könnyű ellenféllel, majd ismételd meg egy hónap múlva. Ez meg fogja előzni, hogy a kutya összekapcsolja az extrém kimerülést és a pitben zajló akciót egymással – hogy amikor a pitben találja magát és pénz forog kockán, addig menjen, amíg kell.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése