2011. február 19., szombat

Gameness, 2002. május

A következőkben olvasható írás valóságtartalmáért a közzétevő nem vállal semmilyen felelősséget, ugyanígy semmiképp nem tükrözi személyes álláspontját.  Egyetlen cikk, bejegyzés illetve kép megjelentetésének esetében sem volt és nem is lesz szándékom illegális cselekményre, illetve annak erkölcsi elfogadására ösztönözni az olvasót.
[köszönet duaöznek]





Captain America Ch. Red-je



(The contender, 2002. márc-ápr. szám; írta: Jitsy – a Captain America Kennels-től)


Red 1998. 07. 14-én született Captain America Ch. Stephano és Farmer Art Missy-jétől (2xW). Az alomból kiválasztott Red méltó lett a bizalomra.
Red 8 hónapos korára 70 font súlyt nyomott. Semmi jelét nem adta a harciasságnak, gyakran együtt aludt a macskákkal egy kosárban. Ez kissé aggasztott, de amikor 5 perces próbára engedtem, úgy viselkedett, mint hal a vízben. Öt show megnyerése után már elmondhatom, hogy ma már csak a harccal törődik, ez élteti. Captain szerint ez igen jó jel.

Első show-ja 2000 júniusában folyt le a Shaolilin Kennels egy 53 fontos kanja ellen. Red teljes erővel küzdött az elejétől a végéig. Ellenfelét a 24. percben kivették, de ez sem menthette meg az életét.

Másodszorra a Golden Bullett Kennels kétszeres győztes, 54 fontos Monster-je ellen ment. Monster megérdemelte a nevét (szörnyeteg), mert az is volt. A felkészítés során mondták nekem, hogy ha most is nyerünk, akkor elmondhatjuk, hogy már a kezdet kezdetén klasszisnak mutatkozott. Indulás után Red rögtön ellenfele mellén kezdett el dolgozni és 20 perc körül Monster erősen vérző sebet ejtett Red orrán. A 30. percre Red kikészült, meredt szemmel bámult a semmibe. De tovább harcoltak! Monster egy óriási állkapocsfogást tartott 20 percen át Reden. Monster legutolsó ellenfelének eltörte az állkapcsát, és nem tudtuk megállapítani, hogy most is ez történt-e. Mindkét szurkolótábor hangosan bíztatta kedvencét, a hangulat a tetőfokra hágott. 2 óra elteltével Monster mellkasa óriásira duzzadt. Red mellfogása elérte a célját. 2 óra 30 perckor Red nagyot szkreccselt, Monster pedig nemhogy szkreccselni, de állni sem tudott már a lábán.
Monster nem élte túl ezt az éjszakát, és bár a meccset elveszítette, de az emberek nagyrabecsülését nem. Igazi 100 %-os volt! Ilyen jó meccset ritkán látni.

Rövid pihenő után többek megkeresésére 2001. május 3-án kiáltunk Ming Man és Bid D. Little Jack-je (2xW) ellen 55 font súlyon. Már a fürdetéskor kiderült, hogy a mi kutyánk sokkal kisebb. Red mellfogással kezdett. Jack megpróbálta lehajtott fejével és jóval nagyobb súlyával távol tartani magától. Red túlforrósodott a nagy súlyú ellenfél elleni harcban, de sikerült egy újabb mellfogása. Jack szemén látni lehetett, hogy tovább nem bírja. 45 perc alatt befejeződött a meccs. Jack a harmadik áldozat volt.

Három győzelemmel a hátunk mögött határ a csillagos ég! Ezt csak egy különleges kutya érhette el, aki előtt még sok minden áll.





 Rebel's Champion Stephano, Red apja




Captain America’s CH. RED
Captain America’s Ch. Stephano
Rebel Kennels’ Ch. Sundance ROM
Loposay’s Buster ROM
Morgan’s Sandy
De Jesus’ Crazy Lady
Rivera1s Tiger
Fuster’s Negra
Farmer’s Art Missy
Captain America’s Gr. Ch. King Arthur
Captain America’s Sir Douglas
Captain America’s Alexis
Lacky’s Vango
Crum’s Copperhead
Ashton & Santana’s Miss Eagle








Harapás vagy gémség



Írta: Competition Kennels


Régóta vagyok már ebben a sportban és kivettem belőle a magam részét. Sok kiváló, jó, de ugyanakkor rossz kutyát is láttam már, és minden találkozó szinte ugyanazzal a beszélgetéssel zárult: a kutya melyik tulajdonsága értékesebb: a harapó képesség vagy a gémség.

Én minden tekintetben a kutyák pártján állok, a pénz ebben a sportban számomra nem jelent semmit, és hiszem, hogy a gémség az, amiért ezek a kutyák léteznek. Oly sokszor hallani, hogy „ezt vagy azt a fajtát szeretem tenyészteni, mert ezek aztán igazán tudnak harapni”.
Nos, az valóban jó, ha egy kutya erősen össze tudja csukni a száját, de ha harcról van szó, én azt a kutyát tartom a legtöbbre, aki bármi áron is, de le tudja győzni ellenfelét. Amikor valaki azt mondja, hogy erősebb harapású kutyákkal rendelkezik, akkor már tudom, hogy én fogok győzni. Ezek az alakok nem foglalkoztatják elég intenzíven a kutyáikat, ezek viszonylag hamar kimerülnek. Így a kutya legmélyén rejtőző erők nem jöhetnek napvilágra, és gazdáik sosem tudhatják meg valójában, milyen és mennyit bír a kutyájuk. Egy igazi gém kutya bizonyosan megveri őket.

Hogy én egy Mike Tysont (igazi gyors pusztító) vagy egy Jack Lamottá-t (meg kell ölni őt, hogy megállíthasd) szeretnék-e? Inkább kedvelem a Jack Lamotta-féle kutyákat, aki inkább belehal a harcba, mintsem feladja, láthatóan élvezi a küzdelmet, hiszen az ereiben folyó vér azt sugallja: ne állj meg!
De meg kell mondanom, több olyan erősharapású kutyát láttam, aki egyszersmind gém is volt. Nem túl gyakran, de előfordul. Pl. Slingshot Kennels Gr. Ch. Shotzie-ja (Frisco és Lee Lingtől) különlegesen erős szájú volt, de gémségét is bizonyította a Gr. Ch. meccsén, amikor vesztes helyzetből nyerni tudott. Valójában az a kutya a legjobb, amelyik erőben és ügyességben egyaránt kiegyensúlyozott, és ha gém, akkor az erős harapású kutya támadásait állni tudja. Ezekben a kutyákban több lakozik, mint egy egyszerű kemény harapás. Olyan bajnokokat is ismerek, akik nem tudnának átharapni egy vizes papírzacskót. A mi 2xW Sneakerünk (Ch. Rommel és Saraqueltől – ez utóbbi Gr. Ch. Yellow Buck és Ch. Miss Nico utódja) egy kis túlzással szólva még a vattacukrot sem tudta elharapni, de úgy harcolt, mint egy tank: megállíthatatlanul.
Többek állítása szerint a „dead game” kutyákat egy kezükön meg tudnák számolni. Nos, emlékezzünk csak: Adeena, Too Slick, Grampa, Gung Ho, Justin kutyája, Snyper, Dingo, Army, Trouble, Arnie Ann, Max, Rage és a többiek – ez már két kézen is túl van!








Interjú a Going Hard Kennels-szel



(A Gameness Magazin számára készítette Taipan Kennels)


Egyes esetekben igaz lehet a mondás, hogy „Nem a papír csinálja a jó kutyát!”, de egyvalaki szilárdan hisz ebben és Championokat és Grand Championokat használ tenyésztésre. De ezt mondja el ő maga, Going Hard.


Taipan: Kezdjük az interjút a legelején. Mikor szállt be a kutyaviadalokba, és ki által?

Going Hard: 1979-ben Észak Karolinában egy seriff mutatott be Atlas Brewernek és James Edwards-nak. Kaptunk tőlük néhány kutyát, az egyik Levi, Snooty egyik leszármazottja, a másik Dusty és Gr. Ch. Molly Bee keresztezéséből származik. Pároztattuk őket, utódjuk a kétszeres győztes Judo lett. Tulajdonképpen alig tanultunk valamit tőlük, és Robinsons of Jax sem tudott sokat nyújtani.
Két évvel később északra költöztünk, ahol Buckeye Man, Ohio Cash és McNasty nagy segítséget jelentett számunkra. Snootyval kezdtük, aztán Rascal és Eli utódokat adtunk hozzá. Igen, ezek elég jó kutyák lettek. Bár új voltam a szakmában, de úgy tartották, hogy jó szemem van az ígéretes kutyák felfedezésére.
Társam, Tony adta nekem Ambert, Bluegrass Ch. Wranglerjének a lányát, és az ő és Gr. Ch. Ace keresztezéséből született szukát. Nagyon megszerettük ezeket a kutyákat és azóta is megmaradtunk ennél a keresztezésnél.


T.: Milyen más vonalat használ még ezen kívül? Mi van a May Day kutyákkal?

G.H.: Akik látják a mi kutyáinkat, azt hiszik, May Day kutyák. De NEM, ezek mind Going Hard tenyésztés, neves kennelekből származó kutyákból álló kombináció. Ezek megbízható kennelek, pl. S.T.P., Stone City, Hard Core és Southern Kennels, elért eredményeimet nekik tulajdonítom.


T.: Kik voltak a legsikeresebb kutyáik ezekből a vonalakból?


Buck Rogers 2xw



G.H.: Ch. Da Brat, Ch. Pretty Mama, 2xW Judo, 2xW Buck Rogers (Gr. Ch. Yellow Buck fia), 2x Best of Show nyertes Lil Mikey és 1xW Psycho.

Pretty Mama 2xw 2xbis 2xgis

Going Hard CH. PRETTY MAMA
Stormin Norman’s Ch. Whistler Jr
Marlowe’s Whistler
Bass’ Tramp Red Boy
Teal’s Jeff
McLeod’s Susie Q Geal
Marlowe’s Mouthy II.
Bass’ Tramp Red Boy
Marlowe’s Orphy Bass
Stormin Norman’s Parvo
Coleman’s One Eye
Coleman’s Turkey
Coleman’s Muffin
Haircutter’s Crunch
Bass’ Tramp Red Boy
Marlowe’s Brandy
Stormin Norman’s Heavy Hanna
Stormin Norman’s Ch. Whistler Jr.
Marlowe’s Whistler
Bass’ Tramp Red Boy
Marlowe’s Mouthy II.
Stormin Norman’s Parvo
Coleman’s One Eye
Haircutter’s Crunch
Stormin Norman’s Whammy
Stormin Norman’s Ch. Whistler Jr.
Marlowe’s Whistler
Stormin Norman’s Parvo
 Smith’s Miss Kitty
Neal’s Bubba
Brewer’s Kizzy



T.: Mondja el az olvasóknak, milyen volt Ch. Da Brat és Ch. Pretty Mama!

G.H.: Ch. Da Brat olyan volt, mint anyja, Red Ace, a pusztító. Igazából pusztító, erről többet nincs mit mondani. Semmi jót nem nézett volna ki belőle.  A rossz May Day szokás, az állandó őrült rágás gátolta meg abban, hogy Grand Championná váljék.
Ami Ch. Pretty Mamát illeti, úgy gondolom, jelenleg ő a legjobb Red Boy kutya. Nagyon kitartó, kétszeres Best of Show, kétszer nyerte el a Show Leggémebb Kutyája címet, ráadásul 2xW. Erős, jó alakú, tudja, hogy kell győzni. Kezdetben nehézkesnek látszik, de a meccset könnyedén fejezi be. Én úgy érzem, Brat is rendelkezik e jó tulajdonságokkal, erős ügyes, kemény harapású. Egyszóval nagy.
 Da Brat


T.: Tehát úgy látszik Brat volt eddig a legjobb kutyája. A tenyésztésben is ilyen jó eredményeket ért el?

G.H.: Igen. Mivel Red Ace és Gr. Ch. May Day keresztezés, ebből a tenyésztésből sokáig el tudunk lenni.


T.: Említene egy nagyon kemény, szoros mérkőzést, amit végülis meg tudtak nyerni?

G.H.: Psycho meccse volt az. 3 óra 17 percig tartott, és az egész idő alatt egy rossz akciója nem volt. Ellenfele egy Ch. Gator volt a Whiskey River Kennelsből. Psycho csapatmunka eredményeként nyert. Együtt nyertünk. 3 óra 10 perckor volt az első forduló, és a Gator kutya leült. 3 óra 17 perckor úgy hajtottuk végre a kortézi szkreccset, mintha most kezdenénk.


T.: Látott-e olyan kiemelkedő jelentőséggel bíró kutyát, akit megőriz emlékezetében?

G.H.: Ez Abraham Radar-je volt. Aztán következik Gr. Ch. Satan és Ch. Twisted. Mindegyik tudta azt, amit egy nagy kutyának tudnia kell, nagyok voltak, és nyertek.


T.: Véleménye szerint, kik a legjobban tenyészthető kutyák?

G.H.: Champion Jeep, Gr. Ch. Yellow, Gr. Ch. Buck és Gr. Ch. May Day. Mindegyik nagyrabecsült ROM.


T.: Megmondaná, kik azok a becsületes és jó tenyésztők, akikhez a kezdők fordulhatnak – természetesen Önön kívül?

G.H.: Először is én nem tenyésztő vagyok, hanem egy kutyás ember, aki tenyészt is. De csak a Going Hard Kennels számára. És mindenkinek ezt mondjuk. A többieket sem tartom tenyésztőnek, hanem kutyásoknak, mint pl. S.T.P., Southern Kennels (még aktív korukban), Hard Core Kennels, Stone City Kennels, Hell on Earth Kennels, Scooter, Hoss és Kingsley. Mindegyik következetesen végrehajtotta a programját. Ahogy én is, mindenből vettem egy keveset, és győztessé tettem őket.


T.: Kik a legkeményebb versenyzőtársak?

G.H.: Deep South, Stone City Kennels, Hard Core Kennels, Scooter, hoss és Kingsley és Cuban Missing Link.


T.: Mint első osztályú edző, mit tud felkészítő programnak ajánlani? Változott-e az évek során a módszere?

G.H.: nincs mit mondanom a felkészítésről. Ismerd meg jól a kutyádat, dolgozzatok együtt keményen és szorgalmasan, a többi megtesz a magáét.

T.: Több mint 20 éve dolgozik ebben a körben, változott-e valamit a kutyaviadal a kezdetekhez képest?

G.H.: Jobbak a mérkőzések, de könnyebben lehet győzni. A kutyák is jobbak, de túl sok a gyanús fickó körülöttünk.


T.: Az utolsó kérdésem: Ön, személy szerint hogyan vélekedik a sport jövőjéről?

G.H.: Rosszabbodik a helyzet az internet létrejötte óta. Vegyük le a hálóról a sportot, és beszélgessünk többet a kutyákról. A hálóbeli kutyások 85 %-a nem vesz részt meccseken, csak beszél róla, mintha lett volna. Hagyják ott az internetet, és foglalkozzanak kutyákkal, akkor nem marad idejük a szócséplésre. Egyszerűen dolgozni kell, akkor nem lesz probléma. Ezt tartsák szem előtt, hogy ne kelljen szkreccselnünk magáért a sport fennmaradásáért.
Remélem, elégedett az interjúval. Én bizony szókimondó vagyok.


T.: Köszönöm, hogy megosztotta velünk a gondolatait, és remélem, hogy az olvasók is élvezettel fogadják.




Going Hard CH. DA BRAT
Southern Knls’ Gr. Ch. May Day ROM
Tant’s Gr. Ch. Yellow ROM
Chavis’ Yellow John ROM
Bass’ Tramp Red Boy
Marlowe’s Red Father
Tant’s Miss Jocko
Chavis’s Ch. Jocko
Chavis’ Lady Rose
Hollingworth’s Dolly ROM
Browning’s Yazoo Cody
A & M’s Ch. Red Dog
Browning’s Yazoo Reba
Patrick’s Lady in Red
Patrick’s Little Tater
Anderson’s Rose
Going Hard Red Ace
Super Gnat’s Gr. Ch. Ace
Crenshaw’s Ch. Charlie
Finley Ch. Bo ROM
Ch. Honeybunch ROM
Stepp’s Miss Willie
Adam’s Gr. Ch. Zebo ROM
Tomsic’s Spider ROM
Going Hard Amber
Bluegrass Knls’ Ch. Wrangler
Chavis’ Gibson
Chavis’ Sam
Bluegrass Knls’ Gypsy
Chavis’ Yellow John II
Chavis’ Red Lightning










Interjú a Slingshot Kennels-szel



(A Gameness Magazin számára készítette Taipan Kennels)


Ma már sok ember rendelkezik olyan kutyával, aki Garner Frisco ROM-jának bizonyos mértékben utódja. Ez nem csoda, hisz napjaink legjobb tenyészkutyájáról van szó. De most vessünk egy pillantást arra az emberre, akié kétségkívül a kutyák legjobbika: Gr. Ch. Shotsie.

Grand Champion Shotsie

Taipan: Halló, Al, hogy megy a sorod? Kérlek, meséld el az olvasóknak, hogyan ismerkedtél meg a pitbull sporttal, és hogy kezdődött el a pályafutásod?

Slingshot: Halló, köszönöm, jól vagyok. Ami azt illeti, 1982-ben kezdtem érdeklődni a pitbullok iránt. 1991-re tehető, hogy komollyá vált a dolog. Vetem egy kölyköt, aki Mason Ch. Hog-jától származott. Ő mutatta meg nekem, milyen szeretetreméltó természetűek ezek a kutyák. Mindig meg tudott lepni valamivel. Ő tanította meg nekem, hogy kell egy pitbullal biztonságosan bánni.


T.: Sokan köszönhetik eredményeiket egy híres ember támogatásának. Volt valaki, aki a kezdetben szárnyai alá vett téged is?

S.: Igen, Fred Bowling volt az.


T.: Melyik vonallal dolgoztál régebben, és milyen vérvonalat használsz ma, hogy versenyképes maradj?

S.: Néhány Colby szukával kezdtem, ezeket pároztattam egy jó Devine kannal. Elég jókat kaptam ebből, de nem olyanokat, amikre vágytam. Aztán vásároltam meg a Shotsie szukát Tom Garnertől, és elértem vele a Grand Champion címet.
Fenomenális kutya volt minden tekintetben. Egyesítette magában a pitbullok összes jó tulajdonságát.
Elsősorban Frisco vonalon dolgoztam, de próbálkozunk újabb keresztezésekkel is, hogy rátaláljunk egy újabb nagyszerű kutyára. Még egyszer az életben.
Grand Champion Shotsie


T.: Mely kutyáit őrzöd meg az emlékezetedben?

S.: Ch. Cujo, Ch. Missy, Gr. Ch. Shotsie. Mindegyik véghez vitte maradéktalanul a feladatát.
Említenék még egy kutyát, egy jóbarátomét, akit segítettem a felkészíteni két show-ra, ő volt GRK Vino-ja. Snooty-tól származott, és igazán gém volt.


T.: Gondolom nem sokan ismerik Ch. Cujo-t. Kérlek, beszélj róla!

S.: Dave Adams-et egy óra alatt győztük le, ez volt az első győzelmünk. Második meccsen Super Gnat ellen 30 perc alatt vesztettünk.
A harmadik mérkőzés a Blackfist Kennels Hardware ellen folyt le, a 45. percben ellenfelünket ki kellett venni, mert Cujo ki akarta végezni. Negyedszerre a Toxic Kennels ellen mentünk. A 20. percben Cujo nyerésre állt, amikor beverte a fejét a ring falába és képtelen volt folytatni. Valami furcsa dolog történt ezután! Ehhez hasonlót talán sosem fogunk látni.
Három győzelmét 51 fonton aratta, negyedszerre 54 fonton indult Super Gnat ellen, és vesztett. Nem részletezem a mérkőzéseket, de megkérdezhetik a bírót, Johnt, a Competition Kennels-től arról, hogy mi is történt valójában.


T.: Pályafutásod során melyik volt a legeredményesebb tenyésztésed?

S.: Slingshot Sunday-ja Bogart Clyde-jával hét elsőosztályú kutyát hozott létre: Ch. Juice – 4xW, Buck – 2xW, 1xL (a harmadik meccs három órán át tartott túlélő nélkül), Little Cowboy (első győzelme után ismeretlen okból meghalt), Ch. Led és a további háromra pillanatnyilag nem emlékszem.
 Champion Juice

T.: Ez szép siker kétségkívül. Elmondanád, melyik volt a legszorosabb viadal, amit megnyertél?

S.: Az Ch. Missy-é volt, a kétszeres győztes The Judge, Shorty Red Sister-je ellen. Remek szuka volt, kétórás brutális harc után is talpon állt még.


T.: Beszélgessünk most egy kicsit Frisco-ról. Mint jónevű tenyésztőnek, mi a véleményed, a rengeteg pároztatásról?

S.: Szerintem megfelelő mennyiségű szukával kiemelkedő teljesítményt nyújtott, a többiekkel pedig elég jót. Lee Ling-gel különösen erős harapású kutyákat produkált, akik becsületesen helyt álltak.
Gr. Ch. Shotsie-hoz való visszatenyésztés pedig a legerősebb harapásúakat hozta létre, amit valaha is láttam.
Grand Champion Shotsie
GR. CH. SHOTZIE
Garner’s Frisco ROM
Garner’s Ch. Chinaman ROM
Wood’s Trouble
Clayton’s Eli Jr.
Clayton’s Sugar
Abernathy’s Molly
Wood’s Snooty ROM
Hyde’s Bloody Sunday
Vince’s Chinagirl
Garner’s Ch. Chinaman ROM
Woods’s Trouble
Abernathy’s Molly
Hobbs’ Tuffy
Patrick’s Commander Whitehead
Hobbs’ Slick
Payne’s Lee Ling
Garner’s Ch. Chinaman ROM
Wood’s Trouble
Clayton’s Eli Jr.
Clayton’s Sugar
Abernathy’s Molly
Wood’s Snooty ROM
Hyde’s Bloody Sunday
Payne’s Ch. Scooter Reds
Uptown’s Idi Amin
Indian Bolio ROM
Patrick’s Boni Maroni
Payne’s Ch. Black Annie
Patrick’s Keno
Patrick’s Slic


T.: Tudnál ajánlani más jó tenyésztőket?

S.: Erre nem mondok semmit.


T.: Oly sok nagy kutyával volt már dolgod, de említenél egy vagy több hírnév nélkülit, aki valamilyen oknál fogva megragadott?

S.: Volt egy érdekes eset. A neve nem jut most hirtelen az eszembe, de Kenny Gaines vett részt vele egy bemutatón. A kis szukát félholtan vitték vissza a sarokba, és a bíró felszólítására „Fordítsátok be a kutyákat!”, hihetetlen erővel szkreccselt, és ezután meg is halt. Ellenfele Fred Boroling Pockets szukája volt, az egyik legjobb harcos, akit valaha láttam. Szkreccsét álló ovációval fogadta a közönség.


T.: Az edzésre szolgáló eszközök közül mit kedvelsz a legjobban?

S.: A Jenny a kedvencem. De a sima és az elektromos futógépeket is használom.


T:: Lassan az interjú végéhez közeledünk. Mi a végső célod, mint tenyésztő és mint versenyző?

S.: A legjobbakat tenyészteni, amit tudok és a legjobb eredményeket elérni, amire képes vagyok.


T.: Vannak új reménységek, akikre figyelhetünk?

S.: Mindig vannak. Csak türelmesen ki kell várnunk, amíg beérnek.






Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése